A közmeghallgatás intézményéről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a szerint „A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekő kérdést és javaslatot tehetnek”.

A közmeghallgatás során a választópolgárok és a helyi szervezetek a közérdekő kérdéseiket tehát a képviselő-testületnek tehetik fel, és mondhatják el javaslataikat. Így azok nem az egyes képviselők, tisztségviselők és az apparátus útján jutnak el a testülethez, hanem közvetlenül. A közmeghallgatás nem az egyedi ügyek, egyéni panaszok intézésének fóruma. Természetesen az egyedi ügyek közérdekő tartalommal is bírhatnak.

A képviselő-testületek az SZMSZ-ben szabályokat állapítanak meg a közmeghallgatás megtartásának előkészítésére, lebonyolítására. Legalább egy alkalommal kötelező a közmeghallgatás, de a helyi elhatározás alapján többször is tartható. Természetesen más lakossági fórum is összehívható, amelyen a választópolgárok és civil szervezeteik a közérdekő kérdéseiket, javaslataikat elmondhatják. Ezektől a közmeghallgatás annyiban tér el, hogy a közmeghallgatás testületi ülés keretében történik, vagyis azon a testület tagjainak határozatképes számban meg kell jelenni, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

Külön hangsúlyozza a törvény, hogy a közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. Ennek módját a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban határozzák meg. A törvény a közmeghallgatáson kötelező jelleggel a közérdekő kérdések, javaslatok meghallgatását általában írja elő. A képviselő-testület a szabályzatában előírhatja magára nézve, hogy meghatározott tárgykörökben, kérdésekben (pl. önként vállalt feladatnál) a döntés előtt a konkrét témában kéri a választópolgárok és szervezeteik javaslatait. Ezáltal a lakosság igényei jobban érvényesülhetnek a feladatvállalás során, másrészt a megvalósítás módját illetően is hasznos segítséget, ötletet, támogatást kaphat a testület. A konkrét témakörben meghirdetett közmeghallgatás nem pótolja az általános közmeghallgatást, amelyet vagy más időpontra kell meghirdetni, vagy az adott közmeghallgatás második részében az általános - a lakosság részéről felmerülő - közérdekő javaslatok és kérdések megtételére kell lehetőséget biztosítani. A közmeghallgatást, mint testületi ülést a polgármester vezeti. A polgármester adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra. Ha a válasz megadásához vizsgálat szükséges, akkor azt általában írásban vagy a helyi tájékoztatási eszközök útján később adja meg a testület. A testület előtt kifejtett közérdekő javaslatokról a képviselő-testület általában nem dönt nyomban, hanem annak megvizsgálását kiadja szerveinek.

A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztálya 2004. évi Ellenőrzési Tervében foglaltaknak megfelelően felmérte a közmeghallgatás megtartásának gyakoriságát a települési,- és a kisebbségi önkormányzatok tekintetében is. A felmérés eredményét tartalmazó összefoglaló adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák: